Az oroszlán az egyik legismertebb ragadozó. Falkában élő, félelmetes vadász, mely csoportosan cserkészi be zsákmányát. A legtöbb oroszlán Afrikában él, de találkozhatunk velük India egyes területein is.
Nagyon erős az izomzata, ezért teste rövidnek tűnik. Szőrzete a homoksárgától a barnáig sokféle színárnyalatban pompázhat. Könnyen meg lehet különböztetni a hím oroszlánt a nősténytől, hiszen az előbbinek a nyakát sörény díszíti. Az oroszlán jókora, széles fején apró szemei fürkészik a tájat.
Egy-egy oroszláncsalád csapatot alkot, ez rokonsági kapcsolatban álló nőstényekből, kölykeikből és egy (időnként több) hímből áll – egy falkavezér hímmel. Az ivaréretté váló hímeket elzavarják a falkából, magányosan élnek, míg új falkát nem szereznek maguknak. Az erősebb hímek védik a falka vadászterületét a szomszédos csapatoktól és a kóborló hímektől.
Az oroszlánok kizárólag húst esznek, másfajta táplálékot nem tudnak megemészteni. Gazellákra, zebrákra vadásznak, de olykor még az elefántot is megtámadják. Szívesen vadásznak az ivóhelyek közelében összegyűlt állatokra. Mindig a többiektől elkóborló áldozatot veszik célba. Általában a nőstények vadásznak, bár nagyobb zsákmány esetén szükség lehet a hímek erejére is. A magas fűben félkörben bekerítik az áldozatot, és lapítva közelednek felé, majd hasalva várakoznak. Egyikük ekkor a vad felé iramodik, amely az addig lapuló oroszlántársak irányába menekül. Ott a támadók könnyűszerrel elejtik a kiszemelt állatot. Az elejtett vadból mindig a hím lakik jól először, utána következnek a nőstények, majd a kölykök.
Vadászat után az oroszlánok 3-4 órát is pihennek a fák árnyékában. Olykor felmásznak egy faágra és ott hevernek, hogy megszabaduljanak a legyektől, a szúnyogoktól és a férgektől. Csak inni hagyják el a pihenőhelyüket. Ilyenkor ügyet sem vetnek az ott legelésző állatokra, hiszen tele van a hasuk. Soha nem ölnek meg több állatot, mint amennyi az éhségük csillapításához szükséges.
Az oroszlánok üvöltése nagyon messzire elhallatszik. Nemcsak az áldozatukat akarják megijeszteni ezzel, sokszor így jelzik más oroszlánoknak, hogy ne merészeljenek belépni az ő birodalmukba.
Napjainkra vadon élő állományuk sajnos nagyon megcsappant. Mivel az oroszlán állatkertben is könnyen szaporodik, több helyen próbálkoznak a szavannára való visszatelepítésükkel.
Hihetetlen, de igaz!
Az oroszlánnak köszönhető, hogy bizonyos állatfajok fennmaradnak. Gondoljatok csak bele, mi történne akkor, ha ezek az állatok nem ejtenének el egyetlen gazellát vagy zebrát sem! Bizony olyan sok példány élne belőlük a szavannákon, hogy nem jutna elegendő legelő valamennyinek, és éhen halnának. Bármilyen kegyetlennek is tűnik a vadászatuk, ez a természet rendje.
Sajnos csak minden harmadik kölyök éri meg a felnőttkort. A vemhes nőstények ugyanis kiválnak a falkából, és a sziklák védelmében hozzák világra kölykeiket. Az első napokban azonban kénytelenek élelem után nézni, és ekkor magukra hagyják kölykeiket. Ez idő alatt a kicsik gyakran nagyragadozók zsákmányává válnak. Más veszély is fenyegeti a kölyköket.Ha új falkavezér veszi át a csapat vezetését, előfordul, hogy megöli az elődjétől származó kicsinyeket. Általában azonban a kisoroszlánok a falkában teljes biztonságban vannak. Még a vadászatok alkalmával is mindig otthon marad egy-két nőstény, hogy vigyázzon az utódokra.
Tudtad?
Az oroszlán nem szereti, ha evés közben megzavarják. Ha például a kölykök a közelébe merészkednek ilyenkor, rájuk mordul. Sőt, néha még meg is pofozza őket. A kicsiknek mindig kellő távolságból kell megvárniuk, hogy apjuk jóllakjon, és ők is ehessenek.
Forras : http://szivarvanyujsag.tudastar.com/cikk/csodalatos-allatvilag-az-allatok-kiralya
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: