Társadalmuk alapvető egysége a monogám pár, amely területét megvédi a többi pártól. Territóriumuk határait vizelettel és ürülékkel megjelölik, a behatolókat pedig kiűzik. A terület elég nagy ahhoz, hogy eltartsa utódaikat is, amíg saját területet nem keresnek. A sakálok időnként csoportokba tömörülnek, például egy nagyobb tetem körül, de általában egyedül vagy párban vadásznak.
A ragadozó emlősök rendjének kutyafélék családjába tartozó állatfaj. Testhossza 65-70 cm., farkhossza 30 cm., vállmagassága 50 cm. Külsejére a rókához hasonlít.
Fejállása a farkaséra emlékeztet, de arcorra valamivel hosszabb és hegyesebb. Bundája érdes. Fülei rövidek, hegyesek. Farka bozontos. Szine szennyes szürke-sárga, háta sötétebb, néha feketésen v. sötéten csikos; oldalai, combjai és lábszára rozsdavörösek; torka és hasa fehéres-sárga; farka sötét, hegye fekete.
Hazája Nyugat- és Északnyugat-Ázsia, Észak-Afrika. Morea, Törökország és Dalmáciának egyes vidékei. Életmódját illetőleg is a farkas és a róka között áll; zsákmánya után naplementekor indul; hangos vonitással társakat gyüjt maga körül. Rablásával, vonitásával és másnemü kártételeivel nem áll arányban az a haszon, amelyet a dögnek és az egereknek pusztításával tesz.
Egyes vidékeken valóságos csapássá szaporodhatnak. Rejtett helyen 5-8 kölyket hoz a világra, s két hónap mulva már útra indul velük. Fiatalon fogságba kerülve nagyon megszelidül, szaporít, s a házi kutyával is kereszteződik. Rokonai a Landjak (C. pallipes) és a Sarak-S. (C. mesomelas Screb.).
Forras : http://www.kislexikon.hu/sakal.html
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: