1.0Állatvilághttps://allatvilag.cafeblog.huAnitahttps://allatvilag.cafeblog.hu/author/berkeczianitayahoo-com/<div dir="ltr" style="text-align: left"><br /><b>A tigris (Panthera tigris) a ragadozók rendjébe és a macskafélék családjába tartozó faj. Valamennyi alfaja veszélyeztetett.</b><br /><b><br /></b><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B04.jpg" style="clear: left;float: left;margin-bottom: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="320" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B04-236x300.jpg" width="252" /></a></div>A legnagyobb ma élő macskaféle, méretben csak a jégkorszaki barlangi oroszlán múlta felül. A tigrisek méretei és egyéb jellemzői alfajonként változóak. A vadon élő hím tigrisek 100 és 300 kilogramm közötti tömegűek, hosszuk a farokkal együtt 220 - 330 centiméter (a farok hossza 60 - 100 centiméter).<br /><br />Nemi kétalakúság figyelhető meg, a nőstény tigrisek jóval kisebbek, 85 - 165 kilogrammot érhetnek el, hosszuk 210 - 280 centiméter.<br /><br />Korábban a Közel-Kelettől a Távol-Keletig, Ázsia jelentős részén előfordult. Mára szabadon csak Kínában, Tibetben, Szibériában, Mongóliában, Malajziában, Thaiföldön, Nepálban és Indiában lelhető fel.<br /><br /><br />Sárgásbarna illetve vörösesbarna alapszínű szőrzetét jellegzetes fekete vagy sötétbarna csíkozás díszíti, míg torka, hasoldala és a végtagok belső oldala világosabb, általában fehér színű. Hosszú farka szintén sárgásbarna vagy vörösesbarna alapszínű, melyen sötét gyűrűzet látható. Az arcán látható bajusz a tájékozódásban segíti. Jellegzetessége a fülkagyló hátoldalán lévő fehér folt.<br /><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B01.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="224" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B01-300x168.jpg" width="400" /></a></div><br />Élőhelye igen változatos, a trópusi esőerdőkben, a száraz erdőkben, a mangrove mocsarakban és a magas füvű területeken egyaránt megtalálható. A legtöbb tigris erdőkben, illetve füves területeken lakik, amihez bundájuk mintázata is alkalmazkodott. Bár első látásra kirívónak tűnik a fekete csíkozás narancssárga alapon, de a száraz, barnás árnyalatú fűben kiválóan képes elrejtőzni.<br /><br />A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. Egész nap aktívak lehetnek, főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni, gyakran látni, amint tavakban és folyókban fürdenek és halásznak.<br /><br />Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára. Az elejtett tigrisek karmaiból vadásztrófeaként amuletteket, burnótszelencét és egyéb díszeket készítettek.<br /><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B02.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="272" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B02-300x204.jpg" width="400" /></a></div><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B08.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="266" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B08-300x200.jpg" width="400" /></a></div><br />A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényét is átfedheti. Területük határát állandóan jelölik a jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal.<br /><br />Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg.<br /><br />A tigris fő táplálékai a nagy testű patások, szarvasok, antilopok, vaddisznók, bivalyok, de akár a fiatal elefántot vagy orrszarvút, sőt alkalmanként medvéket, leopárdokat és krokodilokat is zsákmányol. Emellett azonban a kis testű fajok, mint a madarak, a rágcsálók, a békák és a halak számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg.<br /><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B03.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="250" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B03-300x188.jpg" width="400" /></a></div><br />Általában nem eszik minden nap, de egy sikeres vadászat után egyszerre akár 40 kilogramm húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10 - 20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel.<br /><br />Nem nevezhető tipikus éjszakai vadásznak, nappal is gyakorta kóborol, territóriuma határait újra kijelölve. Naponta 35 - 40 kilométert is megtesz. Vadászata során a már kijárt ösvényeken settenkedik nesztelenül, lesve a préda felbukkanását. Vadat észlelve odalopakodik a közelébe, mindig figyelve, hogy a szél szembefújjon, így az elejteni kívánt áldozat nem érezheti meg a közelgő tigrist, majd pár hatalmas ugrás után megragadja azt.<br /><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B10.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="256" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B10-300x193.jpg" width="400" /></a></div><br />A veszélyes önvédelmi fegyverrel, aganccsal, szarvval rendelkező állatoknak a torkát ragadja meg, a vaddisznóra egyszerűen, macska módjára ráveti magát. Főleg nagyobb patás állatokat zsákmányol, de Szibériában ínséges időkben, vagy ha a rágcsálók nagyon elszaporodnak, egerészésre is adja néha a fejét. Kerüli az emberlakta vidékeket, de India sűrűn lakott folyópartjain emberevő példányok is előfordulnak. Ezek főleg beteg vagy idős tigrisek, amelyek felfedezik, hogy az embert könnyebb elejteni, mint a dzsungel vadjait.<br /><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B05.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="250" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B05-300x188.jpg" width="400" /></a></div><br />Az elejtett zsákmányt sosem kezdi ott helyben elfogyasztani, azt mindig elhurcolja valami védett bozótba. Egyszerre 35 - 40 kg húst is képes megenni. Ha jóllakott, a maradékot elrejti, fűvel, ágakkal befedi. Az így elrejtett zsákmányához később visszatér, még akkor is, ha az már oszlásnak indult.<br /><br />Nincs kitüntetett szaporodási időszakuk, bár az északabbi területeken élők többnyire csak télen párzanak, így tavasszal jönnek világra az utódaik. A nőstények mindössze 3 - 6 napig ivarzanak, ezt átlagosan 103 napos vemhesség követi, melynek végén általában 2 - 3 kölyök látja meg a napvilágot. Születéskor súlyuk 780 - 1600 gramm, szemük csak a második héten nyílik ki.<br /><br />A kölykök 3 hónapos korukig szopnak, szilárd táplálékot már a második hónaptól kezdve fogyasztanak, de csak másfél éves korukban válnak önállóvá.<br /><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B11.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="266" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B11-300x200.jpg" width="400" /></a></div><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B07.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="300" src="https://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B07-300x225.jpg" width="400" /></a></div><br />A nőstény egyedül neveli utódait, akik féléves koruktól követik anyjukat a vadászatok során is, azonban általában 2 - 3 éves koruk között hagyják el végleg a szülőterületüket. Az ivarérettségüket 3 - 4 éves korukban érik el.<br /><br /><br />Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a 10 évet, fogságban azonban 20 évnél is tovább élhetnek.<br /><br /><br />A tigrisnek kilenc alfaját írták le, melyek közül három kihalt.<br /><br />Szibériai tigris vagy amuri tigris (Panthera tigris altaica)<br /><br />Dél-kínai tigris (Panthera tigris amoyensis)<br /><br />Bali tigris (Panthera tigris balica) - kihalt az 1940-es években<br /><br />Indokínai tigris (Panthera tigris corbetti)<br /><br />Maláj tigris (Panthera tigris jacksoni)<br /><br />Jávai tigris (Panthera tigris sondaica) - kihalt az 1980-as években<br /><br />Szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae)<br /><br />Bengáli tigris vagy királytigris (Panthera tigris tigris)<br /><br />Kaszpi tigris (Panthera tigris virgata) - kihalt az 1970-es években, újabban egyes szerzők ezt az alfajt a szibériai tigrishez sorolják.<br /><br />Forras : <a href="http://www.termeszettar.hu/anyagok/tigris/tigris.htm">http://www.termeszettar.hu/anyagok/tigris/tigris.htm</a><br /><br /></div>richhttps://allatvilag.cafeblog.hu/files/2017/05/tigris-2B04-150x150.jpg150150